Lapbook: The Very Hungry Caterpillar (mese)

montessori-sand-tray-43 A The Very Hungry Caterpillar mese nagyon sok lehetőséget kínál az angol nyelv tanulására. Nagyon jó szókincs bővítésre, a gyerekek megtanulják az olyan ételeket, mint az apple, pear, plum, strawberry, orange, cake, cheese, ice cream, cucumber, sausage, lollipop, cupcake, watermelon, a hét napjait, gyakorolják vele a számolást. Megismerkednek egy lepke életciklusával  és az ehhez kapcsolódó szavakkal (moon, sun, leaf, egg, caterpillar, cocoon, butterfly). Az események sorba rendezését is gyakorolhatják ezzel a mesével.montessori-sand-tray-44 Adéllal többször megnéztük és beszélgettünk a meséről. Majd készítettünk egy lapbookot, hogy annak segítségével játszhassuk el a mesét. Én vagyok a mesemondó, Adél pedig az éhes kis hernyót játssza el. Egyszerű mondatokat használok, mint az On Monday, he ate through… és hagyom, hogy Adél fejezze be a mondatot. Az ételek képeit kis borítékokba tettem és ráírtam a napok kezdőbetűit. Most tanulja a betűket, így ez is jó lehetőség a gyakorlásra és segít neki megjegyezni, hogyan mondjuk angolul a hét napjait. A címet is azért ragasztottuk ki magazinból kivagdosott betűkből, hogy a betűfelismerést gyakoroljuk.

Készítettünk egy Very Hungry Caterpillar ujjlenyomatos matek feladatot is .

montessori-sand-tray-45

A The Very Hungry Caterpillar mese tökéletes példája a CLIL (Content and Language Integrated Learning) módszernek, mivel a gyerekek olyan tartalmakkal együtt tanulják az angol nyelvet, mint a természetismeret, képzőművészet, matematika, de akár zene is (meghallgathatják és énekelhetik a The Very Hungry Caterpillar dalt a The Learning Station előadásában a YouTube-on vagy kipróbálhatják a Tiny Egg Chant versikét, Kathleen Kampa and Charles Vilina szerzeményét (magictimekids.com).

Mi az a lapbook?

montessori-sand-tray-47

A lapbook egy portfólió, egy album, mini-könyvek gyűjteménye tele kihajtható fülekkel, rajzokkal, képekkel, ábrákkal, rövid szövegekkel, bármivel, amit az alkotó fontosnak tart egy adott témával kapcsolatban. Minden lapbook egyedi, az alkotók kreativitása és a téma határozza meg, hogyan épül fel.

Nagyon jó eszköz a tanulás folyamatának elsajátítására, fejlesztésére is. A gyerekek megtanulják, hogyan végezzenek kutatómunkát, miképp válasszák ki a számukra fontos ismereteket, hogyan rendszerezzék azokat, miként tervezzenek, értékeljenek és hogyan mutassák be a munkájukat.

Már kora gyermekkorban hozzá lehet kezdeni a lapbook készítéséhez, noha itt még a szülő az, aki kutat, tervez, szervez. A gyerekekre különböző feladatokat bízhat, így festhetnek, rajzolhatnak, ollózhatnak, ragaszthatnak, képeket válogathatnak.  Vannak előre elkészített ingyenes vagy megvásárolható lapbook-ok is, ezekkel időt lehet spórolni.

A mi első lapbookunk témája Kormos István: Mese Csirió mókusról című verse volt. Adél 3 éves volt, mikor elkészítettük, nagyon szeretjük azóta is. A verset én olvasom neki, de amikor ahhoz a részhez érünk, hogy:

“Szömörcebokor mellett

megáll Csirió mókus,

s csöpp hangján énekelget.” ,

Adél énekli a Hopp mókuska, mókuska című dalt. Olvasás után eljátsszuk a mesét és saját történetet is mondunk Csirióról, anyukájáról és apukájáról. Mivel bővült a családunk egy húgival, így Csiriónak is született időközben kistestvére. A lapbook-ban az a jó, hogy bármikor bővíthető, változtatható.

montessori-sand-tray-46

A Discover program során is készítünk lapbookot minden fejezet végén. Ezzel összefoglaljuk, rendszerezzük a tananyagot.

montessori-sand-tray-49

 

 

 

How To Talk So Little Kids Will Listen by Joanna Faber and Julie King

how-to-talkA survival guide to life with children ages 2-7 – says the subtitle of the book. It immediately caught my attention. What is this book about? How can it really help improve life with very young kids which is so demanding? What solutions can it offer to the never ending challenges of raising children? I kept reading about the book.

“It’s hard to be a little kid. It’s hard to be an adult responsible for that little kid. And it’s really hard to think about effective communication when the toast is burning, the baby is crying and you’re exhausted.” Still holds my attention. I have to take a look into the book. Here it is, Joanna’s words from the How it All Started chapter: “What I discovered as a parent was that there is a certain twenty-four-hours-a-day relentlessness to caring for young children that makes it hard to think straight. Even though I thought I would be a natural, when it comes to handling all those constant needs and emotions day after day, night after night, there is no such thing as easy and perfect. Sometimes simple survival is a good goal.” That was persuasive enough to buy a copy immediately.

I read the book while my baby was having her daily nap on my chest and my older daughter was playing or watching TV. I got great ideas and tips for arranging our daily life, like buying a timer where children can really see time go by. My daughter can be so annoying from time to time when she expects a friend or about to go somewhere. However, the reason I highly recommend this book to parents, grandparents or anyone who works with children, is the unconventional approach to dealing with early childhood problems. Instead of rejecting negative feeling we should accept them and there are many suggestions how to handle them. There’s no place for blaming and accusations, warnings, lectures, name callings and threats in the process of engaging cooperation. Moreover, it suggests a different type of praise and appreciation. But for me, problem-solving in place of punishment was the most significant advice. With problem-solving we are modeling the attitude we want our kids to take toward conflict in their lives. Instead of wasting energy to fight each other, we try to find solutions to our problems together. This is what I want my daughters to learn.

Beszélj angolul: The Lion, the Witch and the Wardrobe

Narnia egy varázslatos történet, gyermekkorom egyik kedvence. Alig vártam, hogy megmutathassam Adélnak Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény című filmet (a könyvet majd elolvassuk, ha kicsit nagyobb lesz). Annál a résznél kezdjük nézni, mikor megérkeznek a professzor házához, a bombázást az elején kihagyjuk. Így beszélgetünk az eseményekről:

13

  • Look, the children are playing hide and seek. Who’s counting?
  • Peter. Suzan, Edmund and Lucy are hiding.
  • Suzan is hiding in a chest. Edmund is hiding behind a curtain. What about Lucy?
  • 3
  • She is going to a room.
  • Look! What is it? What is there under the sheet?
  • 7
  • It’s a wardrobe.
  • Lucy is hiding in the wardrobe. Look,there are fur coats. More fur coats and then..
  • 1
  • Snow and trees!
  • Yes, it is snowing! It’s beautiful!
  • And look, a lamp post.
  • 11
  • Someone’s coming. Who is it? They are both scared. Look. He’s got goat’s legs and a human body. It’s a faun.
  • He is Mr Tumnus.
  • 5
  • He asks: Are you a dwarf?
  • No, she’s a girl.
  • Are you from Narnia?
  • No. From England.
  • He invites her to his cave. For tea.
  • Mr Tumnus plays a lullaby. It’s beautiful music.
  • 4
  • Look at the fire. It’s magic.
  • 6
  • There are horses and dancers and… Aslan.
  • He’s angry.
  • Yes, he is very angry with Mr Tumnus.
  • But why?
  • Because he wants to take Lucy to the Witch.

Folytathatnám tovább a párbeszédet, de úgy gondolom ez a részlet elég betekintést adott abba, hogyan beszélgetünk filmnézés közben. Szándékosan nem jelöltem, melyik részét mondja a lányom, mivel ahogy mind jobban megismeri a történetet, úgy válik ő fokozatosan a beszélgetés irányítójává.

Speak Now: The Lion, the Witch and the Wardrobe

Narnia is an enchanting story, one of my favouries from my childhood. I couldn’t wait more to show The Lion, the Witch and the Wardrobe to my daughter. I skip the bombing scene and start with the children arriving to the professor’s house. Here’s an example how we talk about the story while we’re watching it:

13

  • Look, the children are playing hide and seek. Who’s counting?
  • Peter. Suzan, Edmund and Lucy are hiding.
  • Suzan is hiding in a chest. Edmund is hiding behind a curtain. What about Lucy?
  • 3
  • She is going to a room.
  • Look! What is it? What is there under the sheet?
  • 7
  • It’s a wardrobe.
  • Lucy is hiding in the wardrobe. Look,there are fur coats. More fur coats and then..
  • 1
  • Snow and trees!
  • Yes, it is snowing! It’s beautiful!
  • And look, a lamp post.
  • 11
  • Someone’s coming. Who is it? They are both scared. Look. He’s got goat’s legs and a human body. It’s a faun.
  • He is Mr Tumnus.
  • 5
  • He asks: Are you a dwarf?
  • No, she’s a girl.
  • Are you from Narnia?
  • No. From England.
  • He invites her to his cave. For tea.
  • Mr Tumnus plays a lullaby. It’s beautiful music.
  • 4
  • Look at the fire. It’s magic.
  • 6
  • There are horses and dancers and… Aslan.
  • He’s angry.
  • Yes, he is very angry with Mr Tumnus.
  • But why?
  • Because he wants to take Lucy to the Witch.

I could continue this conversation, but I think it’s already given you an insight how we practise English while watching the film. I deliberately didn’t mark which part is said by my daughter because as she gets more familiar with the story and language, she will lead the conversation.